tag:blogger.com,1999:blog-234489832012-02-07T18:22:50.618+01:00Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.comBlogger51100tag:blogger.com,1999:blog-23448983.post-1146163365451225212006-04-27T20:40:00.000+02:002006-11-16T19:02:43.017+01:00<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/1600/egyedulv.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/200/egyedulv.jpg" alt="" border="0" /></a>Ha menekülnél, de nincs hova,<br />van a világűrben egy kis szoba,<br />ahol a bánat súlytalan. <p>Ez az otthontalanság otthona,<br /> benne anyád helyett egy mostoha<br /> szeretget unos - untalan...</p><br />/Quimby - Az otthontalanság otthona/<div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/23448983-114616336545122521?l=koscso.blogspot.com' alt='' /></div>Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-23448983.post-1145388927612537222006-04-18T21:32:00.000+02:002006-11-16T19:02:42.793+01:00<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/1600/pok.0.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/200/pok.jpg" alt="" border="0" /></a><br /><span class="small"> Milyen lehet a<br />pók hangja s miről szólna<br /> az őszi szélben?<br /><br />/Matsuo Basho/<br /></span><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/23448983-114538892761253722?l=koscso.blogspot.com' alt='' /></div>Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-23448983.post-1144096346153818362006-04-03T22:30:00.000+02:002006-11-16T19:02:42.674+01:00<div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/1600/tel.1.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/200/tel.0.jpg" alt="" border="0" /></a>Az ég kifordult önmagából, s a szél üvöltve űzte a fagyott pusztaság riadt lényeit. Hóvihar tombolt, sikoltott, pörgött, vonyítva szétszakadt, majd újra hadrendbe állt. A köd szoknyája mögé bújva reszketeg, öreg fák suttogtak rémült imát az ifjonc Tavaszhoz, ám elhaló hangjuk csupán az elemek haragját szította fel, egyéb válaszra nem talált. Üvöltve tombolt a vihar tovább, duhaj táncot lejtve őrülten kavargott, s szűnni nem akarva hirdetett újabb s újabb csatát. Ám egyszer mégis véget ért. Az ordítás elhalt, a táj felsóhajtott, s már a szél is messze járt. Nem maradt nyomában egyéb, csak csend és magány, a hófödte puszta álomba szenderült, s fenn az égen, a köd szoknyája mögé bújva, a Hold ásított egyet - lustán és tétován.</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/23448983-114409634615381836?l=koscso.blogspot.com' alt='' /></div>Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-23448983.post-1142206306798591722006-03-13T00:12:00.000+01:002006-11-16T19:02:42.444+01:00<div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/1600/udvar.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/200/udvar.jpg" alt="" border="0" /></a>Tegnap még tavasz csillogott a szemekben. Gyermekzsivaj szárnyalt langy szellőháton, s vidám szoknyák nevettek kackiás bajszokon. A vasárnapi ebéd illata versenyt futott a déli harangszóval, majd mindkettő megtorpant, midőn egy ráncos kéz mélabús dalra fakadt egy öreg harmónikán.<br />Most ősz van, s nem látni át a csenden - csak néha csikordul meg a kopott macskakövön egy kósza napsugár. Valahol messze vén eb vonyít, emitt utolsó táncát járja ép egy elkorhadt faág, s rejtett zugokban a penész dúdol minderről néma, megfáradt krónikát...</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/23448983-114220630679859172?l=koscso.blogspot.com' alt='' /></div>Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-23448983.post-1141938391473443032006-03-09T22:01:00.000+01:002006-11-16T19:02:42.330+01:00<div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/1600/endv3.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://photos1.blogger.com/blogger/888/2406/200/endv3.0.jpg" alt="" border="0" /></a>Ahol a valóság vékony szövete már foszladozni kezd, de még ellenáll a képzelet állandóan fortyogó, örök változásban lévő masszájának, létezik egy hely. Egy hely, ahol az árnyékok életre kelnek, s lopva el-elhagyják gazdájukat. Egy hely, ahol a tükörképek csak majdnem hibátlanok. Egy hely, ahol a horizont mögött merész gondolatok szőnek vakmerő terveket, s ahol az enyészet dalára ringatja magát álomba a vénséges Hold apó. Úgy hívják e helyet: a Túlvidék. Ha sikerül levetnünk a mindennapok szürke fonálból szőtt, átlátszatlan leplét, szemünk sarkából megpillanthatjuk e világ lakóit, hallhatjuk mítoszaikat, meséiket, és rácsodálkozhatunk a történetekre, melyek egy furcsa népről szólnak - egy népről, melynek tagjai szürke fonálból szőtt, durva leplet hordanak...</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/23448983-114193839147344303?l=koscso.blogspot.com' alt='' /></div>Koscsó Gáborhttp://www.blogger.com/profile/11649660110893595630noreply@blogger.com5